Grác Közép-Európa Tartomány története

Mi egy világméretű Közösség vagyunk, amelyet 1633-ban Franciaországban 
Páli Vince és Marillac Lujza alapított. 
A Társulat tartományokra oszlik, és a világ 91 országában van jelen.
Az Általános Kúria Párizsban található. 

Az Egyházban a Szeretet Leányai Társulata,  a szegények szolgálói néven, a német nyelvű országokban pedig Irgalmas Nővérek néven ismertek. 

Grác

Leopoldine Brandis nővér nemes családból származott. 
Imádságban ismerte fel a hivatását.

 

 

Roman Zängerle herceg-püspök 1837-ben elküldi Josefa Brandis grófnőt és öt másik nőt Münchenbe az Irgalmas Nővérekhez, hogy ott képzésben részesítsék  őket. Visszatérésük után 1841. április 24-én átadja a kis közösségnek a polgári kórházat. A nővérek nagy bizalommal vállalták a betegek ápolását.

Leopoldine Josefa Brandis nővér lett az első általános főnöknő. Nagyon fontosnak tartotta, hogy az új közösség csatlakozzon a világméretű közösséghez, amelynek anyaháza Párizsban volt.

1851-ben megvalósult ez a csatlakozás. Sr. Leopoldine lett az első vizitátornővér (tartományfőnöknő). Amikor Brandis anya 1900-ban elhunyt, a gráci tartományban 2700 nővér élt 210 telephelyen: Ausztriában, Magyarországon és Romániában.

A világméretű közösséghez az összes kontinensen, jelenleg 11 937 nővér tartozik.


Salzburg

 

Friedrich Schwarzenberg herceg bíboros felismerte a korabeli szükséghelyzetet, és megvásárolta a bencések egykori missziós házát.

Magdalena Preisinger névnapján a dómban hallott egy prédikációt Mártáról és Máriáról. Ezek a szavak villámcsapásként hatottak rá, és azonnal tudta, hová akarja Isten vezetni.

1840-ben Schwarzenberg bíboros Magdalena Preisingert és további öt nőt Münchenbe küldött képzésre. Tervében az állt, hogy letelepíti az Irgalmas Nővérek közösségét az egyházmegyében és Schwarzachban, a Pongau-völgyben pedig egy kórházat valamint gondozóközpontot hoz létre. A nővéreknek kellett volna átvenniük a vezetést és az irányítást.

1844-ben a hat salzburgi nővér letette a fogadalmat, és augusztus 20-án megkezdte szolgálatát a betegek mellett Schwarzachban.

 

A keresztény felebaráti szeretetről tett ragyogó tanúságtételüknek köszönhetően a közösség gyorsan növekedett. 1851-ben érkeztek az első nővérek Salzburg városába. Praxmarer Vincencia nővér vette át az általános főnöknői tisztséget. Szívében megszületett a vágy, hogy a Salzburg-i Irgalmas Nővérek közösségét egyesítse a Páli Szent Vince és Marillac Szent Lujza által Párizsban alapított Szeretet Leányainak Társulatával. Az egyesítés 1882. augusztus 1-jén valósult meg. Ettől kezdve Salzburg a Szeretet Leányai világszerte jelen lévő közösségének egyik tartománya lett, amelynek anyaháza Párizsban található. A vincés lelkiségben megerősödve, a nővérek a számos nehézség ellenére évtizedeken át szolgáltak az egyházmegye különböző településein: iskolákban, óvodákban, gyermekotthonokban, fogyatékkal élőket segítő intézményekben, idősek otthonaiban és kórházakban. 


Magyarország

 

 

 

A Szeretet Leányai 1852-ben érkeztek Magyarországra, az Osztrák–Magyar Monarchia keleti részébe.

Széchenyi Franciska grófnő arra kérte a Grácban élő Brandis anya főnöknőt, hogy küldjön nővéreket a pinkafői (Pinkafeld) ápolóotthonba.

Ugyanezen év december 11-én személyesen kísért el három nővért Pinkafőre. A nővérek öt beteg gondozásával kezdték meg szeretetszolgálatukat.  

Később egy nagyobb házba költözhettek, ahol már több beteget ápolhattak, és egy kis elemi iskolát is megnyithattak.

Széchenyi Franciska grófnő idős kora ellenére maga is belépett az Irgalmas Nővérek közösségébe, és élete utolsó erejét a szegények szolgálatába állította.

 

 


1905-ben a magyarországi Irgalmas Nővérek a budapesti tartományi házzal a Társulat önálló tartományává váltak. 

A Társulat egész Magyarországon elterjedt. 

1948-ban nővéreink 43 iskolában tanítottak, 24 kórházban, 3 szociális otthonban és 21 más intézményben szolgáltak, összesen 91 házban.


Románia

 

Dr. Nogáll János kanonok fogadta a nővéreket Romániában, és bevezette őket a számukra épített Szent Vince Intézetbe.

 

A nővérek 1878-ban, Brandis Leopoldina nővér vezetésével érkeztek meg a romániai Nagyváradra. Mozgó kórházat rendeztek be a betegek ápolására, és minden tekintetben igyekeztek a felebaráti szeretetet szolgálni.

 

Az 1924-ben Romániához csatolt tíz nővérházból új tartományt hoztak létre. Az első vizitátornővér, Deáky Jozefa nővér lett.

 

A romániai tartományhoz 104 nővér tartozott. A nővérek a nehéz időkben egyre több helyen végeztek szolgálatot.

 

Románia Tartomány 2011 óta az új Grác Közép-Európa Tartományhoz tartozik.